Disznó

Raymond Cousse: SONKASTRATÉGIA
(Temesvári Csiky Gergely Állami Színház. R.: Victor Ioan Frunza - 2000)


„Groteszk jellege miatt a Disznó nehéz szerep lehet annak a Demeter Andrásnak, aki elsősorban Don Juan-szerű alakokat szokott megformálni. Ugyanakkor e megpróbáltatás alkalmat nyújt színművészi sokoldalúságának teljesebb kibontakoztatására, amely mind képileg, mind a játékot tekintve meglepő felfedezésekhez vezet.”
Ion Jurca Rovina - RENASTEREA
Sonkastratégia egy disznó szemszögéből láttatja a hedonizmussá váló hizlaltatást, majd a vágóhídra való készülődést. Demeter András alakítása e nem épp könnyű szerepben a Frunză-rendezésekben megszokott erős effektekre alapozó, emotív, néhol hangsúlyozottan színészi technikákra épül.
Bodó A. Ottó – Criticai Lapok

A francia Latinovitsnak is nevezhető, öngyilkossá lett önégető Raymond Cousse színész-rendező-író Sonkastratégia című monodrámája keserű mulatság bezártságról, magányról, kiszolgáltatottságról, valós helyzetünk ideologizálás által történő megszépítéséről. Gúnyosan ható mozgalmi indulók festik alá a produkciót. Adriana Grand nagyszerű díszlete szűkre szabott ólat ábrázol, melybe biztos rendszer szerint adagolható a megfelelő hús elnyeréséhez szükséges táp. A Demeter András által alakított disznó élvezettel filozofál. Átszellemült képpel taglalja feldolgozásának a körülményeit is. Még holtában is felül, és üdvözli a mészáros tehetségét. Olyan ember-disznó, aki kényszerűen megszokta feje fölött a bárdot, és már nehezen hinné el, hogy szorongattatások nélkül is lehetne élni.
Bóta Gábor – Magyar Hírlap

Ebből talán már kitetszik, milyen végtelenül nehéz dolga van a színésznek, aki előadja. Demeter András egy pillanatig sem kívánta tréfára venni a „léthelyzetet”, amelyet megél. Nagyon is komolyan teszi a dolgát azon a néhány négyzetméteren, amit kiszabtak neki. Tudja, hogy csíkos trikójában és kitömötten nem játszhatja meg sem a költőt, sem a filozófust. Legfeljebb okoskodhat erről-arról, mint bárki ezen a világon. Aztán közeledik a nap, és ő felkészül rá, igyekszik megadni a módját. Mint egy ceremóniamester, mint egy arisztokrata az ancien régime-ből, a nyaktiló árnyékában, előkelően. A jelmeze is ehhez a változáshoz alakul, fekete selyem kabát kerül a csíkos trikó fölé, Louis XV-paróka a fejére. És végül behúzza a gyászkocsit…
Kacsir Mária – A Hét